Rekordszámú pályázat érkezett a Tanyafejlesztési Programra
A Tanyafejlesztési Program a Nemzeti Vidékstratégia egyik térségi komplex vidékfejlesztési nemzeti programja, melynek célja a tanyai gazdálkodás sajátos értékeinek megmentése, a tanyán élők életszínvonalának növekedése és a gazdálkodási feltételek javítása. A kormány célja, hogy 2020-ig minden tanya legyen ellátva elektromos árammal, illetve könnyen megközelíthető legyen. Szellemisége nem csak számokban mérhető, hiszen konkrétan megjelenik az Európai Bizottság által elfogadott Vidékfejlesztési Programban is.
A tanyai életforma olyan sajátosság, amely nem csupán a magyar, hanem az európai örökég része, felmérések szerint, míg 2001-ben 207 ezer ember élt külterületen, – közülük 170 ezren tanyán – addig 2011-re 293 ezerre nőtt a számuk, ez az alföldi térségben a lakosság 5-7 százalékát jelenti.
A legtöbb tanyafejlesztési támogatást a tanyai termékek piacra jutásának elősegítésére, a tanyagazdaságok fejlesztésére és a külterületi földutak karbantartására fordította a tárca. A program eredményei közül fontos még megemlíteni az őshonos állat- és növényfajták újbóli termelésbe vonását, a tanyagondnoki szolgálatok megerősítését és a tanyák villamosítását.
A támogatási szerződéseket várhatóan idén decemberben kötik meg a sikeres pályázókkal. A program megvalósítási határideje 2016. április 30-a, a pénzügyi elszámolás pedig 2016. június 30-ig esedékes.
Az idei évben a legnagyobb érdeklődés a tanyagazdaságok indító támogatása célterületre volt a pályázók részéről, itt a túligénylés mértéke tizenegyszeres. A tanyagazdaságok fejlesztésénél a rendelkezésre álló keretösszeg ötszörösére tartottak igényt a pályázók. A 2015. évi Tanyafejlesztési Pályázat is – a korábbi évekhez hasonlóan - sikeresnek tekinthető, hiszen a pályázati forrásokra 4,5-szeres túligénylés volt.
A kormányzat Termelő Falu mintaprogramon belül támogatható önkormányzat által biztosított baromfi tartási programot, amely a hátrányos helyzetű kistérségek, falvak öngondoskodását hivatott elősegíteni igazoltan őshonos tenyészállomány kialakításával, folyamatos mentorálás mellett. Emellett ugyanezen mintaprogram alprogramja a zártkerti fekvésű földrészlet művelési célú revitalizációját szolgáló program, amelynek célja az egykori elhanyagolt területek újjáélesztése, az elaprózódott gyümölcs-parcellák egyesítése. A cél az, hogy idővel országos kiterjesztésű legyen a program, hiszen a tanyákhoz hasonlóan a szőlőhegyek és zártkertek is értéket teremtenek. A két alprogramra összesen 187 millió forint állt rendelkezésre.
Solti székhelyű vállalkozás, a Sólyom-Solt Kft. 2013. januárjában támogatási kérelmet nyújtott be a Dunamellék Leader Egyesülethez turisztikai tevékenységek ösztönzése jogcímre, mely keretében közel 35 millió forint támogatást nyert szálláshely kialakításra. A projekt a Dunamellék Leader Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájának megvalósítását szolgálta, a támogatást a LEADER HACS fejlesztési forrása terhére nyerte el az ügyfél.A Dunamellék LEADER Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájának felülvizsgálatát teljesítette. A HVS felülvizsgálat kapcsán elkészült végleges HVS dokumentumot és LEADER célterület tervezőt a Döntéshozó Testület (Elnökség) május 19-i, a HACS tagság (Közgyűlés) a május 23-i éves ülésén elfogadta. Ennek megfelelően a HVS felülvizsgálat lezárult, a végleges Helyi Vidékfejlesztési Stratégia és a LEADER célterület tervező a „HVS felülvizsgálat 2011→HVS felülvizsgálat dokumentumai” menüpont alatt érhetők el május 27-től.
A Kolon Menti Leader Egyesület, mint a Vidékfejlesztési Program Irányító Hatósága által végleges elismert LEADER Helyi Akciócsoport, a 2016. június 9-én elfogadott, 2020.12.31-ig szóló Helyi Fejlesztési Stratégia (HFS) megvalósításával összefüggő működési, kommunikációs és adminisztratív feladatok elvégzéséhez kapcsolódó költségek elszámolására jogosult. Helyi Fejlesztési Stratégia 2023-27