Feldman Zsolt a Zala Megyei Gazdakörök Szövetségének agrárfórumán kifejtette: habár az EU-ban kevesebb forrás jut az agrárpolitikára a mostani költségvetési ciklusban, Magyarországon a rendelkezésre álló támogatások összege jelentősen nő, köszönhetően a kormány által, a nemzeti költségvetésből nyújtott 80 százalékos hazai kiegészítésnek.
A gazdálkodók számára most a legfontosabb a területalapú támogatásokhoz kapcsolódó új feltételek megismerése, hiszen 2023-ban már ezek alapján kell alakítaniuk gazdálkodási gyakorlatukat. A közös agrárpolitika új időszakára vonatkozó, 2021-ben megszületett uniós megállapodás legfontosabb következménye a környezeti fenntarthatósági alapfeltételek erőteljesebbé válása. A helyes mezőgazdasági és környezeti állapot előírásai közé tartozik az állandó gyepterület fenntartási aránya, a vízfolyások mentén védelmi sávok kialakítása, de új feltételek vonatkoznak a lejtős területeken zajló gazdálkodásra is a talajerózió megakadályozására - mondta. Ugyancsak az újdonságok között említette a 10 hektárnál nagyobb gazdaságok esetében a talajvédelmi és növényegészségügyi okokból új vetésforgó szabályokat, a minimálisan megkövetelt talajborítás előírását. Kiemelte a pihentetett földterületekre vonatkozó minimális elvárásokat és az inváziós gyomok elleni védekezés erősítését előíró szabályozást is.
Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke az 5300 milliárd forintnyi uniós forrással kapcsolatban kijelentette: "nem brüsszeli ingyen kenyérről van szó". Mint fogalmazott, az unió olyan elvárásokat támaszt a mezőgazdasággal szemben, amelyeket a gazdálkodók számára kompenzálni kell. A KAP második pillérébe tartozó támogatási lehetőségekről kifejtette: annak minden negyedik forintját a magyar kormány biztosítja, az EU történetében még nem volt példa hasonló nagységrendű támogatásra egyik tagállam részéről sem.
Az agrárkamara elnöke kifejtette, hogy a 2891 milliárd forintnyi összeg 52 százalékát gazdaságfejlesztésre szánják, 38 százalékát agrárkörnyezetvédelmi intézkedésekre fordítják, 8 százalékot az ökológiai gazdálkodás fejlesztésére, 5 százalékot pedig a Natura 2000-es területek védelmére. Kiemelten kezelik a fiatal gazdákat és a kistermelőket, 100 milliárd forint jut a támogatásukra. A mezőgazdasági üzemek fejlesztésére pályázatonként 15 millió forintot nyerhetnek a jelentkezők, de az energiafüggőség csökkentésére szolgáló zöldberuházásokat is támogatják legfeljebb 15 millió eurós összegig.
Solti székhelyű vállalkozás, a Sólyom-Solt Kft. 2013. januárjában támogatási kérelmet nyújtott be a Dunamellék Leader Egyesülethez turisztikai tevékenységek ösztönzése jogcímre, mely keretében közel 35 millió forint támogatást nyert szálláshely kialakításra. A projekt a Dunamellék Leader Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájának megvalósítását szolgálta, a támogatást a LEADER HACS fejlesztési forrása terhére nyerte el az ügyfél.A Dunamellék LEADER Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájának felülvizsgálatát teljesítette. A HVS felülvizsgálat kapcsán elkészült végleges HVS dokumentumot és LEADER célterület tervezőt a Döntéshozó Testület (Elnökség) május 19-i, a HACS tagság (Közgyűlés) a május 23-i éves ülésén elfogadta. Ennek megfelelően a HVS felülvizsgálat lezárult, a végleges Helyi Vidékfejlesztési Stratégia és a LEADER célterület tervező a „HVS felülvizsgálat 2011→HVS felülvizsgálat dokumentumai” menüpont alatt érhetők el május 27-től.
A Kolon Menti Leader Egyesület, mint a Vidékfejlesztési Program Irányító Hatósága által végleges elismert LEADER Helyi Akciócsoport, a 2016. június 9-én elfogadott, 2020.12.31-ig szóló Helyi Fejlesztési Stratégia (HFS) megvalósításával összefüggő működési, kommunikációs és adminisztratív feladatok elvégzéséhez kapcsolódó költségek elszámolására jogosult. Helyi Fejlesztési Stratégia 2023-27